Nyílt forráskódú szoftver

A ma készülő számítógépes programok döntő többsége magas szintű programozási nyelveken íródik. Ez azt jelenti, hogy az emberek számára könnyen olvasható, érthető, követhető programkódokat írunk. Például egy személy adatait (nevét, eltárolt életkorát) egyszerűen kiolvashatjuk vagy beállíthatjuk a szemely.tulajdonsag utasítás segítségével. Például:

	// ...kód...
	
	szemely.nev = "István";
	szemely.orszag = "Magyarország";
	
	// ...több kód...
	
	if (szemely.eletkor >= 18) {
		szemely.nagykoru = true;
	} else {
		szemely.nagykoru = false;
	}
	
	// ...még több kód...
	
	szemely.fogyaszthatAlkoholt  = szemely.nagykoru ? "Igen" : "Nem";
	
	// ...
	

A számítógép ezeket az utasításokat nem ebben a formában hajtja végre, a számítások elvégzéséhez nullák és egyesek sorozatává, úgynevezett gépi kóddá alakít mindent. A gépi kód az emberek számára olvashatatlan, értelmezhetetlen.

A nyílt forráskódú szoftver azt jelenti, hogy az emberek számára is érthető forráskódot szabadon hozzáférhetővé tesszük (tipikusan az interneten). A kódot mások megnézhetik, letölthetik, szabadon felhasználhatják, módosíthatják és tovább is adhatják. Ezzel ellentétben a zárt forráskódú szoftvereknél a forráskódot nem láthatjuk, csak a már gépi kóddá alakított verziót kapjuk meg és azt korlátozott célra, annak módosítása vagy továbbadása nélkül használhatjuk.

Mindkét filozófiának van létjogosultsága, vannak előnyei és hátrányai is

A zárt forráskódú szoftverek előnye, hogy egyértelmű, hogy ki a felelős a program helyes működéséért, hiba esetén kihez fordulhatunk. Cserébe nem igazán tudjuk, hogy mit is csinál a gép pontosan a program használatakor, meg kell bíznunk a fejlesztő(cég)ben. A zárt forráskódú szoftverek másik hátránya lehet, hogy a beszerzési költségük jellemzően magasabb a nyílt forráskódú alternatíváknál.

A nyílt forráskódú szoftverek általában ingyenesen letölthetőek az internetről, illetve legálisan módosíthatóak egyedi igényeink szerint. Számos projektet nagy, nyílt közösség fejleszt és tart karban, a közösségileg fejlesztett nyílt forráskódú szoftvereknél pedig problémát jelenthet, hogy nincs dedikált fejlesztőcsapat, hanem az emberek hobbiból fejlesztik azokat. A hibák javítása, új funkciók inplementálása ilyen projekteknél nem feltétlenül a mi igényeink szerinti sorrendben történik, hanem ahogy a közösség halad a fejlesztésekkel. További hátrány a támogatás és a garancia biztosítása a szoftver telepítése után.

Vita tárgyát szokta képezni, hogy mivel a nyílt rendszerek forráskódját nem csak a fejlesztők, hanem a rosszindulatú hackerek is látják, ezért nagyobb mértékben van kitéve hackertámadásoknak.

Egy fontos megjegyzés: a szabad szoftver nem egyenlő az ingyenes szoftverrel, noha sok esetben a két dolog egyszerre igaz az így felcímkézett programokra.

A nyílt forráskódú szoftverek minden területen elterjedtek, íme egy lista a manapság leginkább elterjedt nyílt programokról:

• GNU/Linux (operációs rendszer)
• Android (operációs rendszer)
• Mozilla Firefox (internetes böngésző)
• Chromium (internetes böngésző), erre épül a Google Chrome is
• LibreOffice (irodai programcsomag)
• GIMP (képszerkesztő)
• Blender (3D modellező)

Nyílt forráskód az interneten

Az interneten található tartalmakat (szövegek, képek, zenék, videók) kiszolgáló számítógépek nagy részén szintén nyílt forráskódú szoftvereket futnak, például az Apache webkiszolgáló, vagy a PHP interpreter, ami a weboldalak jelentős részét működteti. Az egyik legnépszerűbb webes tartalomkezelő rendszer, a Wordpress szintén szabad szoftver, ami PHP nyelven íródott.

Mindkét szoftvertípusnak van létjogosultsága. Mindig fontos szempont a megfelelő szoftver kiválasztásánál, hogy pontosan mire akarjuk használni és hogyan akarjuk, illetve hogyan tudjuk megoldani a karbantartást, továbbfejlesztést. A Perfect Nova rendszere kiváló választás akkor, ha egy megbízható, szakképzett fejlesztői csapatra szeretné bízni weboldalának, webáruházának elkészítését és üzemeltetését is.